Visegrád Trail felkészülés 6., 7. és 8. hét - félidő

Kicsit összecsúszott az elmúlt hetek beszámolója, de így a felkészülés félidejéhez érkezve pár szót azért szeretnék ejteni a történtekről.

A futások eléggé fellazultak, és az én hozzáállásom is, egy kicsit elveszett a szem elől a cél, a Visegrád Trail teljesítése. Az Icebug VTM Mini távján a kitűzött cél, a 2 órán belüli teljesítés meglett, utólag viszont maradt bennem némi hiányérzet. Igyekszem jól beosztani az erőm, és ott azért fejben is éppen csak kezdésre sikerült megérkezni, de nem érzem azt, hogy tényleg igazán odatettem volna magam. Nem tudom, hogy a tapasztalatlanság tart-e vissza, vagy valami más, de arra jutottam, hogy változtatni kell.

A figyelmem az étkezéseimen volt, feltehetően a 6. és 7. héten a húsok, tejtermékek majdnem teljes elhagyása miatt gyengébbnek éreztem magam, annak ellenére, hogy igyekeztem halból, csicseriborsóból, fekete babból többet enni, mint korábban, hogy a fehérje bevitelem közelebb kerüljön a szükségeshez. A 8. hétre ez a rész már jobb lett, de még nem vagyok elégedett, ismerkedek a tartalmas húsmentes ételekkel. Tényleg kíváncsi vagyok, hogy ez a húsundor csak átmeneti vagy tartósan megmarad-e. Mindenesetre a gyengeség ellenére az általános közérzetem sokkal jobb lett.
Most pénteken pedig kaptam néhány jó tanácsot a további készüléssel, illetve úgy egyáltalán a sérülésmentes futások megcélzásával kapcsolatban. Erről lehet, hogy fogok írni bővebben.

Még a sziklák is virágoznak :)

A lényeg, hogy a maradék 8 héten (gyakorlatilag 7, mert az utolsón már csak könnyített héttel számolok) magasabb sebességre kell kapcsolni, igazából szó szerint. Egyrészt több edzés lesz, sokkal több erősítés, mint eddig, mert ebben elég nagy a hiányosság illetve kicsit több/nagyobb odafigyeléssel végzett nyújtás. A számok szerelmeseinek pedig a továbbiakban adatokkal is fogok jönni, hogy jobban számonkérhető legyek - magamnak is. Szóval újratervezés, nagy levegő, és hajrá.
A fejemben kavargó sok gondolatot most nem csak futással, hanem kreatívkodással is igyekeztem oldani. N.W.Arot - Az elvesztett gyermekek könyvéhez ígértem borítót korábban, és ha nem is borító lesz belőle, egy festménynek nekiálltam, az egyik kedvenc jelenetemről. Az alap kész, vázlat kész, már csak idő kérdése és a kép is elkészül ;)

Már nem szűz a vászon... valami készül

Sokat járt a fejemben, hogy bizonyos helyzetekben hogyan tudok segítségére lenni másoknak - most volt egy konkrét ilyen, amiben egyszerűen nem tudtam hogyan viselkedjek, mondjak-e bármit is, adjak-e tanácsot, kell-e egyáltalán bármit tennem? Aztán megszületett a megoldás: vannak olyan szituációk, amikor azzal teszünk a legtöbbet a környezetünknek, ha egyszerűen csak vagyunk nekik, mosolyra fakasztjuk őket, meghallgatjuk a mondanivalójukat, szeretettel fordulunk feléjük és adott esetben megpróbáljuk kizökkenteni őket a megszokott berögzött megszokásból egy kis mókával.
És végül még valami: nem csak teljesíteni szeretném szintidőn belül a Visegrád Trailt, hanem 4,5 órán belüli idővel szeretnék végigmenni a verseny távján. Tisztában vagyok azzal, hogy sokminden függvénye lehet - rajtam kívülálló dolgok, mint időjárás - de hiszem, hogy képes vagyok rá, és mindent meg fogok tenni annak érdekében, hogy a rajtam múló dolgokban ne legyen hiányosság.