Sziasztok! Hát újra itt vagyok :) Már régóta érlelődik bennem, hogy időt szánjak a blogolásra. A legfőbb motivációm az, hogy nagyon hiányoznak a hosszabb (futós, futók napi életéhez kapcsolódó :)) olvasnivalók, amiben el tudok mélyülni, szinte ott tudok lenni az író helyében. A mindenféle platformok rövid videói, a képek pörgetése messze nem adják vissza ezt az élményt, szóval nekiülök, és írok, hátha más is hasonlóan van ezzel, és hozzá tudok adni az olvasó élményhez.
Meglepődve tapasztaltam amikor beléptem a felületre, hogy amúgy milyen sok nem publikált bejegyzésem van, több, mint amire emlékeztem. Később átolvasom őket, és ami olyan, az lehet, hogy kikerül.
Persze hírem is van, képzeljétek, november óta újra futok, heti háromszor! Na jó, pontosítok, heti három futó edzésem van, ami futást is tartalmaz :P Hasonlóan az íráshoz, ez is régóta érlelődött bennem, de ahhoz, hogy kicsit jobban értsétek mi vezetett az elindulásig, vissza kell ugrani időben.
A lábtörés után a gyógyulás nagyon nem úgy ment, ahogy kellett volna, a terhelésre jelentkező fájdalomtól egyre frusztráltabb lettem, nem találtam, hogy mivel pótolhatnám a futókirándulások, terepfutás élményét és azt az állapotot, amibe ezek belevisznek. Igyekeztem aerobikkal, infrashape gépben tekeréssel legalább a mozgás részét megoldani, de azt hiszem mindenki ismeri, milyen érdemi motiváció nélkül bármilyen sportot végezni: az ember előbb utóbb jó eséllyel abbahagyja. Közben ment a mókuskerék, sikerült eljutni a fájdalommentes napi mozgáshoz, de ahogy elkezdtem akár csak séta-futás edzéseket visszahozni, visszajött a fájdalom és kezdődött minden elölről. Aztán jött a covid és a mozgásszegény(ebb) home office időszak, és hiába a(z újra visszavezetett) heti 5 aerobik, a kilók egyre csak kúsztak fel. A pajzsmirigy alulműködésem (megint?) aktívan felütötte a fejét, de hiába a mindenféle étrend-gyógyszer-stb, nem sikerült megtalálni az egyensúlyt és az utat a fogyáshoz. Nagyjából tavaly ilyenkor vettem egy nagy levegőt, és csavartam egyet az étrendemen: sok nyers saláta, nagyon kevés köret (szinte kizárólag rizs) és valamilyen fehérje forrás (főleg csirkemell, időnként hal, tojás), illetve 2 liter fölé vittem a vízfogyasztást. És valami elindult. Low-impact online edzéseket igyekeztem heti háromszor csinálni. Nem számoltam a kalóriákat és a tápanyag tartalmat, de odafigyeltem az adagokra, és heti egy étkezést engedtem magamnak, amikor azt ettem amit megkívántam. Az első 5 kiló aránylag egyenletesen lement, aztán nagyon sokáig megint stagnált a testsúlyom, mire újra megindult. Közben olyan munkám is lett, ahol a napi lépésszámom 12-15 ezer között mozog egy átlagos napon, ami tovább segített, hogy a fogyás és formásodás folytatódjon. Az első hónap a lábam szempontjából kegyetlen volt, nagyon sokat fájt, aztán szépen hozzáedződött az egész napos talpon levéshez. Ahogy fogytam, úgy kezdett motoszkálni a fejemben, hogy hmmm, vajon mikor lehetne az a pont, hogy újra megpróbálkozzak a futáshoz visszavezető úttal? Aztán gyorsan el is hessegettem, erősebb volt a visszatérő fájdalomtól való félelem.
Októberre jutottam el odáig, hogy -15-20 kg között jártam valahol, és a futás szinte folyamatosan a fejemben volt, azzal álmodtam. Az UTH-s kiscsapattal (Csanya, Dani, Berzsó) Lengyelországban jártunk a Lemkowyna Ultra Trailen kiállítani a futóexpón, a fennmaradó időben pedig kirándultunk, mindent IS megmutattak Karinának :D (a többieknek ez már a sokadik Lemkos expója volt) Csodaszép volt a táj, az ősz a legszebb arcát mutatta, mindenhol ezer színű erdők, amit a fenyvesek gyönyörű zöldje tagolt...hazafele Csanyával és Danival is beszélgettünk arról, mi lehetne elsőre reális cél a futásban ami felé el lehetne indulni, volt szó futókirándulás jellegű visszatérésről, edzéstípusokról, aztán ahogy Dani a saját edzéseiről mesélt megemlítette, hogy úgy rémlik neki, a Plandurance-nak van ingyenes pulzuskontrollos edzésterv része is, csekkoljam. Persze csekkoltam. Ezt egy hét őrlődés követte. Annyira vágytam a futásra, hogy szinte fájt, de közben ott volt folyamatosan a félelem, hogy mi van, ha a fájdalom visszajön? Aztán persze győzött a kíváncsiság, és a "filozófiám", hogy a komfortzónán kívüli dolgok hozzák a növekedést, és belevágtam. Az "Első lépések a futásban – Level 1 – heti 3 alkalmas – 12 hetes edzésterv"-nek álltam neki, elvégeztem a kezdés előtti tennivalókat és a november 7-i héten kezdetét vette valami új.
Futó körökben ismert, hogy a Plandurance-nál pulzuskontroll (ill. watt) alapú edzéstervezéssel foglalkoznak, nem futó olvasóknak csak annyit, hogy az edzések közben elvégzett munka egyéni pulzuszónák alapján történik, nem a "hagyományos" tempó-sebesség-nehézség -stb alapján. Amennyiben többre vagytok kíváncsiak, csekkoljátok a https://plandurance.hu/ oldalt.
A húzós év végi hajtásban jó volt a kapaszkodó, hogy kedd-csütörtök-szombatra megvoltak előre az edzések, és bár nem esett jól mindig lemenni, mindig boldogabban értem haza az edzések után. 2023 pedig még egy újabb dolgot hozott, belevágtam az egyéni edzéstervbe és Kristóffal elkezdtük a közös munkát. Nagyon kíváncsian várom, hogy mit hoz ez az év, alakulnak a futós tervek is, főleg az év második felére :)
És végül a 2022-es mérleg. Sok apró változás a mindennapi életben, kemény munka, nehéz pillanatok, persze sok jó is és -21 kg. Az evésre egy ideje kevésbé figyelek szigorúan, ami a stagnáláshoz elég volt, de most adok még egy pofont a zsírpárnácskáimnak. Centiben már jobb vagyok, mint a 2016-2018-as legjobb formám ;)
Gyere 2023, mit tartogatsz számomra? :)
Igyekszem majd Nektek is folyamatosan mesélni róla.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése