Átmozgató vasárnapi futkározás

A szombati hosszú után még vágytam kint lenni, főleg, hogy sütött a nap. Természetesen elég soká sikerült elindulni, szóval szóba sem jött hosszabb útvonal, laza 5-6 km-ben gondolkodtam. Nem is bántam meg, mert amikor felértem a hegyre láttam, hogy az éjszakai eső után még az előző napnál is komolyabb sár van.

Annak tudatában, hogy nem ígérkezett vértizzadósra vehető futásnak ez az alkalom, két dolgot is kipróbáltam.
Az egyik: adtam egy utolsó esélyt a kulaccsal kézben futás történetnek... és elérkezett a végső döntés, ezt a fajta vízszállítást totálisan teljesen kizárom a lehetőségek közül. Kényelmetlen, hogy folyamatosan fogni kell (hiába a "fogós" kialakítás), kényelmetlen inni belőle, zavarja az egyensúlyozást és csökkenti a biztonságérzetem. Kell, hogy szabad legyen mindkét kezem (bár egyszer kipróbálnám a botos emelkedőfutást, kíváncsi vagyok úgy mennyivel egyszerűbb/nehezebb). Ellenben az a 3-4 dl ami belefért a kulacsba, nagyon jól esett - gyömbéres-citromos vizet tettem bele.

A másik: ki szerettem volna próbálni az élő gps követést, de valamit nem jól csináltam, vagy tényleg csak mobilnettel működik az alkalmazás, nem volt sikeres a teszt.

Mindenesetre gyakoroltam kicsit a sárfutást, igyekeztem megfutni az emelkedőket, így összességében jól éreztem magam. Este olajjal átmasszíroztam ahol értem az izmaimat, különös hangsúlyt fektetve a vádlimra és a csípő környékére, így ismét sikerült az izomláz nagyobbik részét távol tartani. Viszont egész magasan a combtőnél sebesre dörzsölődött a bőröm (ezt már szombatról hoztam magammal), valószínűleg nem a nadrágtól, mert ott nincs varrás, szóval erre is meg kell majd találni a legjobb megoldást, hogy minimalizáljam az előfordulását.